Előző cikkünk, a Lehet-e vidéken startup élet? - Első rész folytatását olvashatjátok:
Fentebb egy canvas, aminek nem titkolt célja, hogy ábrázolja a vidéki lehetséges ökoszisztémánkat:
Pirossal, azok a részek vannak, amik jelenleg teljesen hiányoznak.
Zölddel, azok részek amelyek, örömteli, hogy léteznek és hozzánk köthetőek. (a harmadik rész tárgyalja majd.)
Kékkel, azok a részek, amik nélkülünk is léteznek, de az ökoszisztéma tagjai. (a negyedik rész tárgyalja majd.)
Hogyan is működhetne ez az egész vidéken?
Fontos cél, hogy a HÚZÓELV kialakulhasson:
Education -» Talents -» Startuppers -»Success Stories(Fuckup stories) -»Growth(Shake out) -»Investors (iBookr, B-CUBE)
1. Középen egy nagy tölcsért képzeljetek el, ami felülről indul. Jó széles merítéssel az edukációval (általános iskola, középiskola).
Fontos, hogy már ebben korban elkezdődjön a vállalkozói érzékenyítés. Itt még egyáltalán nem lehet tudni kiből lesz majd a későbbiekben az, aki nemzetközi vállalkozást épít, de fontos, hogy a tehetségek lássák a lehetséges életutakat.
(Jó példa erre Dörnyei Bendegúz esete - akivel most készült Friderikusz podcast - aki bátran fel is vállalja, hogy 14-17 éves korában megkapta a vállalkozói gondolkodásmódot.
Innen is üdvözlöm, elképesztően büszke vagyok arra, hogy a mi szervezetünk is hozzájárult ehhez, illetve, hogy azóta is támogató kapcsolatban vagyunk egymással. Sok sikert a Yale -re ;)
Az edukációra vannak törekvések a régióban, az IDEAFEST és az INNOMATE* is kifejezetten ezt a réteget inspirálja.
2. Fentebb említett tölcsér kezd szűkülni, amikor már célzottan azokról beszélünk, akiket ez a téma érdekel, vagy érdekelhet és akár meg is tehetik az első szárnypróbálgatásokat. Egyetemi kereteket között, vállalkozói hétvégéken, ötletversenyeken.
Az egyetemen nálunk vannak kifejezetten erre vonatkozó órák, a helyi iparkamara is tart kamarai órákat, HSUP Győrben is kifejti motiváló hatását. Továbbá a saját ötletversenyünk az IDEATHON is erre a rétegre koncentrál.
Itt elég egy ötletet hozni, vagy problémát találni és elképesztően gyorsan benne találod magad a startup világ közepében. Az IDEATHON eseményünk, azt gondolom, akár FLAGSHIP eventnek is tekinthető, mert országos viszonylatban is nívót szerzett magának.
3. Ezután a tölcsér tovább szűkül a startupperek irányába. Itt vannak azok, akik vállalkoznak, vagy vállalkozni fognak valamire.
A tölcsér még tovább szűkül a Siker sztorik (Fuckup sztorik) irányába.
Itt vannak azok, akiknek sikerült beindítani egy vállalkozást - megtalálták a Product Market Fit-et, befektetést húznak be és működnek.
Vagy éppen ennek az ellenkezője, amikor valóban tanulságos vállalkozói “bukás” sztoriról beszélünk. Fontos a húzóelv!
Nincsen jobb motiváció, mint egy tanulságos vállalkozói történet.
4. Ezután következik a még szűkebb rész a “Boldogan éltek, amíg meg nem haltak fázis”, tehát a Growth (Shake out) fázis, ami kifejezetten fontos, hogy az ökoszisztéma tagjai lássák, értsék, hogy egy növekedési fázisban lévő nemzetközi vállalkozás nem fairytale.
Azért, hogy lássák, milyen kihívások vannak, milyen megoldások stb. Jó példa erre a Bookr Kids esete, akik most vannak ott, hogy Amerikában törnek piacra, ami telis-tele van extra kihívásokkal. Azért, mert megvan a Product Market Fit, attól még nincs vörös szőnyeg, hanem rengeteg embert próbáló meló és feladat van.
5. Végül a tölcsér végén eljutunk oda, ahol a startup visszaad az ökoszisztéma felé, megjelenik mint Investor vagy felvállaltan támogatja a helyi törekvéseket. Hangoztatja, hogy miért fontos ez a körforgás, hogy ahonnan ő végig kapott, oda vissza is adjon. Felkarol startupokat, talentumokat és kezdi általuk újra az egész folyamatot.
Ez a Húzóelv tudja leginkább inspirálni, mozgatni a helyi embereket.
Az iBookr a legutolsó IDEATHON eseményen már megjelent, mint szponzor. Ennek nagyon jó üzenete van. Három évvel ezelőtt, ők is az érdeklődők között ültek a padsorokban, most meg már ott tartanak, hogy helyi startup eseményeket támogatnak.
Ezek a sztorik hitetik el leginkább helyiekkel, hogy meg tudják csinálni.
Folytatását itt olvashatod!
