Lehet-e vidéken startup élet? - Harmadik rész

Lehet-e vidéken startup élet?
Szabó Krisztián
StartITup alapító, az "evangelista"

Előző cikkünk, a Lehet-e vidéken startup élet? - Második rész folytatását olvashatjátok:

(Ha lemaradtál esetleg az első részről, akkor itt találod)

A tölcsértől jobbra:

Fontos, hogy létre tudott jönni, egy, az egész folyamatot átfogó alulról építkező nonprofit közösség.

Ahogy az ábra is mutatja a tölcsér mellett jobbra, van ennek az egész folyamatot felismerő közegnek egy fóruma, ahol virtuálisan és fizikálisan is kapcsolatba tud kerülni a győri startup közösség ez a StartITup Győr.

Hiszem, hogy enélkül nem lehet átütő sikert elérni, erre törekedni kell, hogy kialakuljon és aktív legyen.

Minden hónap első szerdája Startup Szerda, amelyen ezek az emberek folyamatosan valódi kapcsolatba kerülnek. Fontos az ökoszisztéma építés szempontjából, hogy hozd össze a vállalkozókat és mágikus dolgok történnek. Mi ezt megtapasztaltuk, jó párszor már, számos talentum, különc, felfedező, frontember, mentor és üzletember talált itt egymásra.

Ha van egy ilyen közösség, akkor megvan a kapocs az események szervezői, képzések, programok, inkubátorok számára, hogy elérjék a megadott fázisban lévő embereket.

Pl. Azért tudott Győrben megvalósulni a Start it @K&H inkubátor, mert fel tudtuk mutatni transzparens módon, hogy van értelme ilyet vidékre hozni.

Vagy azért sikerült annak idején a Quantum Leap akkori vezetőjét meggyőzni, hogy inkubációs etapokat igenis megéri Győrben is megvalósítani, mert van itt érdeklődő közeg. Szerencsére ez is be lett bizonyítva, mert több VALÓBAN helyi csapat is kapott általuk befektetést. Azóta a Startup Campussal közösen, minden évben két inkubációs sorozat is indul, aminek befektetés a vége.

Ami viszont hiányzik itt, de nagyon, az az, hogy nincs rendes, igazi, valódi Co-Working a városban, eddig minden próbálkozásnak bukta lett a vége.

Mindig vannak próbálkozások, de olyan hely nincs a városban, amit valóban egy startupos Co-workingnek lehetne nevezni. Azt gondolom, hogy egy ilyen városba, nem is egy kellene, hanem minden belvárossal határos térségbe kellene egy-egy (pl.: Sziget, Nádorváros, Belváros).

Ami szintén hiányzik, az egy működő makerspace, ahol kísérletezni tudnak a talentumok, ahol létre tudják hozni első prototípusukat. Ahol alkothatnak és próbálkozhatnak.

Szívem szakadt meg az egyik Cápák között műsort látva, ahol a szegedi Betterdose csapata arra kért 15 millió Ft-ot, hogy egy valóban működő prototípust csináljanak.

A győri ökoszisztémában el kell érni azt, hogy az ilyen innovátoroknak, az ilyen erős csapatoknak, ne ezért kelljen könyörögnie. Ez mindenki érdeke, hogy az ilyen csapatok bátran próbálkozzanak, kísérletezzenek.

A nemzetközi tagok a helyi startupokban, vagy eleve nemzetközi tagokból álló startupok még szintén nagyon hiányoznak.

Nemzetközi céget építeni csak magyar tagokból szintén képtelenség.
A különböző mindset az, ami le tudja győzni az akadályokat.

Mi már a Startup Szerdánál is figyelünk arra, hogy mindig legyen benne messziről jött ember, akire nem hatnak az aktuális helyi problémák. Túl lát ezeken.

Helyben élő nemzetközi közösség összefogása és érdeklők bevonása a helyi startup világba nagyon fontos.

Mi létrehoztuk a győri Expat közösséget, folyamatosan bővül is a létszám, vannak ígéretes próbálkozások, de a húzóelv még nem alakult ki. A cél: hogy multikulti csapatok jöjjenek létre.

Mindenképp szükséges lenne, hogy helyben legyen egy nemzetközi startup közösség, ahol angolul megy a diskurzus.

Jól példa erre Ausztria éppen mellettünk, ahol számos nyitott, angol nyelvű startup szerveződés van, és nem az anyanyelvükön, azaz németül tolják.

Egy másik aspektus, hogy az itt élő nemzetközi vállalkozóknak legyen kedvezőbb közege, ha itt akar vállalkozást csinálni - ne féléves vagy egy éves ideiglenes vízumokat kapjanak.

Ki fog itt vállalkozást indítani, ha az sem biztos, hogy hosszú távon itt élhet?

Nemzetközi innovátoroknak, talentumoknak kedvezőbb környezetet kell létrehozni, hogy bátran telepedjenek le itt és hozzanak létre innen nemzetközi vállalkozást.

Ékes példa erre a francia-magyar B-cube.ai, akik teljesen benne vannak a győri startup közösségben. Nagyon sikeres a vállakozás, frontembere GURU, a hazai Forbes-ban is többször szerepelt, mint sikersztori.

De még mindig csak ideiglenes vízumot kap, pedig vállalkozásán felül, még a mennyasszonya, és kislánya is ideköti.

A fenti vázolt nemzetközi közösségen keresztül a világban rejlő nemzetközi programok könnyen felszínre kerülhetnek, azok véleményezhetők, közösen pályázhatók, átélhetők.

A világban elképesztő mennyiségű nyitott kar várja, hogy jelentkezzenek hozzájuk a startupok. pl.: inkubációra, akcelerációra stb.

Mindenhol, ahol fejlett ökoszisztéma van, ott várják a jó csapatokat és most a COVID időkben, a legtöbb helyen virtuálisan is részt lehet venni.

Akár Svédországban, akár USA -ban, akár Ázsiában mindenhol várják a jó startupokat.

A nemzetközi mindset hiányában a helyi startupok többsége, helyi programokat keres.

Pedig a régiónkban a nemzetközi beütés erősen jelen van, főként a remek elhelyezkedés miatt. Három ország nemzetközi reptere elérhető egy órán belül autóval.

Sokan dolgoznak ausztriai cégeknél, sokan dolgoznak nálunk szlovák állampolgárok. Sok helyinek van osztrák vagy szlovák cége. Nem ismerek olyan helyit, akinek ne lenne valamilyen kapcsolata osztrák vagy szlovák vonalon.

De a nemzetközi csapatok mégsem jönnek létre nagy számban.

Volt erre is törekvés a Startup Pannonia projekt keretében, de ezt a munkát tovább kell folytatni, hogy valódi siker sztorik jöhessenek létre, majd velük együtt a húzóelv is.

Ami még hiányzik, a városban: az egy startup akcelerátor, aki a product market fit csapatokat felgyorsítja és nemzetközi növekedés felé tereli őket.

Ennek nem csak a helyi startupok szempontjából van jelentősége, hanem itt is fontos, hogy kialakuljon a húzóelv.

Itt a meglévő sikeres vállalkozói közeg inspirációt kapna arra, hogy a lokális vállalkozásukat nemzetközi piacra kellene pozicionálni.

Győrben nagyon sok sikeres vállalkozó van, sokan ügyesen megcsinálták a helyi vállalkozásukat. Nekik lenne a legnagyobb esélyük arra, hogy nemzetközi vállalkozást csináljanak, mert már helyben sikeresek.

De nincs igazán komoly húzóelv arra, hogy ezt megtegyék. Egy jól működő akcelerátor a meglévő sikeres vállalkozói közeget is inspirálná.

Vidéki városként, egy létező nemzetközi akcelerátor hálózat győri állomására lenne csak igazán reális esély. Kb. pont úgy kellene, ahogy a nemzetközi KBC inkubátorhálózatának hazai Start it @K&H inkubációja is meg tudott valósulni Győrben.

A startup ökoszisztéma nem egy steril valami.

Van benne rengeteg apró egyéb összetevő, vagy úgynevezett fűszer. Rengeteg olyan törekvés van, ami szükséges ahhoz, hogy ez élettel teli legyen.

Jó példa erre, hogy minden komolyabb ökoszisztémát megvizsgálva fellelhetők a következő jelek.

Pl.: minden ilyen helyen létezik TEDx Program, van valamilyen innovációs klub, van retorika klub (Toastmasters), ahol az emberek meg tudnak tanulni magával ragadóan beszélni.

Győrben ezek a fűszerek léteznek.

Sőt van még jó pár sajátosan színes, nonprofit közösség. Pl. English Club vagy a Torula művésztér, ahol kifejezetten a művészeknek, ART Entrepeneurs-nek adnak teret.

Szóval lényeges, hogy sok-sok fűszer jelenjen meg, attól lesz igazán élettel teli és élhető ez a régió.

Folytatását itt olvashatod!